Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 17.05.2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Titlul articolului: A román kisebbségi kirakatpolitikáról
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=126



A román kisebbségi kirakatpolitika rangos eseményének számított az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) múlt héten, Bukarestben megtartott 50. kongresszusa.
      A beszámolók szerint a felszólalók „példaértékűnek” nevezték, ahogyan Románia az elmúlt néhány évben a kisebbségek helyzetét megoldotta.
      Johanthan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti főbiztosa „erényként emelte ki, hogy a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés” (sic!).
      Markó Béla RMDSZ-elnök, pártja sikerét hirdetve, egyebek mellett elmondta, hogy „országszerte 1057 település neve olvasható magyarul is a helységnévtáblákon”, és a FUEN támogatását kérte az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének az elfogadtatásához.
      Zárónapján a FUEN küldötteinek gyűlése támogató határozatot hozott a törvénytervezetről.
      Mindezek ismeretében mélységes aggodalommal állapítható meg, a kisebbségi közösségi jogok, valamint a kisebbségi népcsoportok autonómiájának védelmezőjeként közismert FUEN bukaresti kongresszusa akarva-akaratlanul cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával, és elvtelen módon annak nemzetközi téren való hitelesítésére vállalkozott.
      A FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés.
      A bukaresti kongresszus a Ceauşescu-korszak kisebbségpolitikai gyakorlatát idézi. A „Kondukátor” a mostaniakhoz hasonlóan „példásan megoldottnak” nyilvánította a kisebbségi kérdést, a túszként fogva tartott nemzetiségi bábszervezetek pedig a nyugati országok hangos tetszésnyilvánítása mellett tettek bizonyságot a kisebbségek „kiváló” helyzetéről.
      A FUEN mostani dicstelen szerepvállalása élesen elüt attól, amit az 1996-os temesvári kongresszusán volt alkalmunk tapasztalni a részéről. Már-már nevetségesnek mondható, hogy miközben az európai országok kisebbségpolitikáját ellenőrizve – többek között – Franciaországot, Ausztriát, Nagy-Britanniát és Németországot megrovásban részesíti, Romániának jeles osztályzatot ad.
      Mindez természetesen nem fordulhatna elő, hogyha az RMDSZ-pártnomenklatúra a román nemzeti érdekeknek nem szolgáltatná ki az erdélyi magyarságot. A romániai kisebbségek – kongresszusra időzített – „vásárral egybekötött fesztiválja” azonban híven szemlélteti, hogy az RMDSZ a tényleges közösségi önrendelkezés helyett megelégszik valamely folklorisztikus jogokkal. Amint az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának magyar származású elnöke mondja: „meg kell mutatni országnak-világnak, hogy Romániában intenzív módon vannak jelen a nemzeti kisebbségek”.
      Erdélyi magyarságunknak a saját, jól felfogott érdekében vissza kellene utasítania azt a paktumot, melyet az RMDSZ kollaboráns vezérkara a román hatalmi elittel kötött.
      A magyar autonómiát semmivel sem szabad felcserélni. A kisebbségi törvénytervezet nem helyettesítheti a Parlamenthez 2004-ben benyújtott autonómiatervezeteket, tájékoztat közleményében Tőkés László királyhágó-melléki püspök

 

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.